Hogyan juthat a magyar turista sürgősségi egészségügyi ellátáshoz az EU egy másik tagállamában?

Ha átmenetileg turistaként tartózkodunk valamely EU-tagállamban, orvosilag szükséges ellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország állampolgárai.

Részletek a „Bővebben” hivatkozásra kattintva.

Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell kiváltani a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár lakóhely szerint illetékes kirendeltségénél, vagy postai úton is lehet igényelni.

 

A fenti elveknek megfelelően az EU szociális biztonsági rendszerét a 1408/71. EGK rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 574/72. EGK rendelet (e két jogszabály együttesen a továbbiakban: a Rendelet) határozza meg. A két rendelet meghozatala óta eltelt idő alatt számos alkalommal módosításra került sor, így ma az Európai Közösség egyik legbonyolultabb szabályozását képezik.

A Rendelet arra biztosít lehetőséget, hogy a hatálya alá tartozó EU polgárok a „koordinált” szociális biztonsági ellátásokat egy másik tagállam illetékes szervétől is megkaphassák – mégpedig ezen másik tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett.

 

Az EU egy másik tagállamában dolgozók és családtagjaik a főszabály szerint – a biztosításuk szerinti országban, annak szabályai szerint vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat. (Pl. egy Németországban dolgozó belga állampolgár Németországban a német szabályok szerint veheti igénybe az ellátásokat.)

 

A Rendelet azonban nemcsak azokra a dolgozókra terjed ki, akik egy másik tagállamban munkát vállalnak, hanem minden olyan turistára is, aki az EU állampolgáraként, valamelyik tagállamban biztosítottnak minősül.

 

Az EU szociális biztonságot szabályozó rendelkezései értelmében a turisták a sürgősségi egészségügyi ellátásokra abban az államban, ahol ideiglenes tartózkodnak ugyanazon feltételek szerint jogosultak, mint a tagállam polgárai.

 

Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja, amelyiknél a turista biztosítva van. Mindennek azonban feltétele, hogy az illető turista rendelkezzen európai egészségbiztosítási kártyával, melyen a biztosítója előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét.

 Orvosilag szükséges ellátás

 
Az európai egészségbiztosítási kártya nem csak a halaszthatatlanul szükséges, hanem az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosítja birtokosát. Az európai egészségbiztosítási kártyával rendelkező, ellátásra jelentkező személyek a tervezett tartózkodásukra való tekintettel orvosilag szükségessé váló szolgáltatásokban részesülhetnek az adott tagországi biztosítottaknak megfelelő feltételekkel. Az orvosi szükségesség fennállásáról elsődlegesen – a körülmények mérlegelésével – a kezelőorvos dönt. Orvosilag szükségesnek azonban nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minősülhetnek. Amennyiben az igényelt ellátást – a beteg állapotára való tekintettel – nem feltétlenül szükséges rövid időn belül nyújtani, a szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy az illető személy milyen hosszú időt kíván a tagországban tölteni. Amennyiben az illető személy nem rendelkezik tartózkodási igazolással, csak azon szolgáltatások nyújtandók, amelyek 3 hónapon belül feltétlenül szükségessé válnak. Egyéb esetekben a tartózkodási igazolás lejártát kell figyelembe venni.

 

A turistákra is vonatkozik az egyenlő bánásmód elve. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az adott tagállam biztosítottai az ellátásért olyan önrészt kötelesek fizetni, amelyet a biztosítójuk nem térít vissza, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfizetni, s az összeget az OEP nem téríti meg. Szinte minden tagállamban kell kisebb-nagyobb önrészre számítani, ezek mértéke eltérő, általában 5-20 – (pl.: orvosi vizit, kórházban töltött napok, mentő, stb.). Egyes tagállamokban (Belgium, Finnország, Franciaország és Luxemburg) pedig az összes költséget a betegnek kell megelőlegezni és a tagállam biztosítója téríti vissza.

 

További fontos tudnivaló, hogy a szolgáltatásokat csak az egészségbiztosítás illetékes szerveivel szerződésben lévő szolgáltatótól lehet az egyenlő elbánás elvének megfelelően igénybe venni. A szerződés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti.

 
Európai Egészségbiztosítási Kártya

 
A turisták jogosultságát az Európai Egészségbiztosítási Kártya igazolja. Ez alapján a turista ugyanolyan ellátásban részesül, mint az adott tagállam biztosítottjai. Az európai egészségbiztosítási kártyát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár lakóhely szerint illetékes kirendeltsége adja ki,  2009. január 1-jétől postai úton is igényelhető, érvényességi ideje alapesetben 36 hónap. A kiállításhoz az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:

 

  • Személyazonosságot igazoló okmány
  • Taj számot igazoló okmány
  • A jogosultságot bizonyító okmányok (az ügyintézés gyorsítása érdekében)

 

A kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget köteles saját maga megfizetni. Amennyiben a betegnek nem volt európai egészségbiztosítási kártyája és az ellátás költségeit saját terhére kellett, hogy igénybe vegye, a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást a  Regionális Egészségbiztosítási Pénztár lakóhelye szerint illetékes kirendeltségének kell benyújtani.

Ebben az esetben a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége megkeresi a megfelelő tagállami biztosítót, és az attól kapott információk alapján azt az összeget fizeti ki, amennyibe az ellátás az európai egészségbiztosítási kártya alapján került volna. A megtérített és a kifizetett összeg közötti költségkülönbözetet az ellátásban részesült személy saját maga köteles vállalni, ezt az OEP nem térítheti meg.

A plasztik kártyával nem változik a felhasználhatóság módja, amely azt jelenti, hogy átmeneti jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban tartózkodó számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít.

A Kártyát – az E111 jelű nyomtatványhoz hasonlóan – a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) adja ki, kérelemre, azoknak, akik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve azon eseteket, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják.

A Kártya alapján ugyanazon ellátások nyújtandók, mint az E111 jelű nyomtatvány esetében, azaz egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított.

Forrás: EUvonal

Vélemény, hozzászólás?